Azoktól, akik feladni készülnek – vagy már fel is adták – az álmukat gyakran azt hallom, hogy azért, mert mások összetörték az ő álmukat. Valóban van ilyen? Ki töri össze az emberek álmait igazából? És hogyan vigyázhatsz a sajátjaidra?
Azoktól, akik feladni készülnek – vagy már fel is adták – az álmukat gyakran azt hallom, hogy azért, mert mások összetörték az ő álmukat. Valóban van ilyen? Ki töri össze az emberek álmait igazából? És hogyan vigyázhatsz a sajátjaidra?
A kutyázásban egy csomó probléma adódik olyankor, amikor a kutya általános energiaszintje nincs összhangban a környezetével, a tőle elvárt feladatokkal. Vajon hogyan jelenik meg mindez az emberek esetében? Mire érdemes saját magad kapcsán odafigyelned?
Ez közhely! Ez túl egyszerű! Erről már hallottam! – csupa olyan mondat, ami az útjába állhat annak, hogy igazán jó legyél a saját területeden. Hogyan működnek? És mit kockáztatsz, ha felülsz nekik?
Van egy problémád, kellene egy megoldás, de akármennyit gondolkozol a dolgon, mindig vakvágányra jutsz? Ilyenkor van szükséged nézőpontváltásra! Hogy is működik ez? És hogyan kell csinálni? Kiderül a videóból!
Ha tényleg azt akarod, hogy leüljön, valószínűleg egy. És nem azért, mert nem tudnád különböző módokon megfogalmazni, hanem mert tudod, hogy bizonyos esetekben fontos az egyértelműség. Mi a helyzet ezzel az emberekkel való kommunikációdban?
Mit hallunk folyton a változások kapcsán? Kell egy jó ok, amiért megéri változtatni. Mi az, ami ilyenkor kirajzolódik a szemünk előtt? Valami új, valami haszon, valami nyereség, valami, amit megkapunk. Biztos, hogy csak ez működik?
A szeptember beköszöntével a kutyák is visszatértek a városba, így sokukat volt lehetőségem mostanában közlekedés közben megfigyelni. Kikkel találkozhatunk jártunkban-keltünkben?
Ne légy önző! – halljuk gyakran gyerekkorunktól. Mivel több elismerést kapunk, amikor másokra figyelünk, adja magát, hogy egyre többször tegyünk így. Csakhogy van ezzel egy bökkenő, amivel leginkább akkor szembesülünk, amikor már épp késő. És vajon hogy jön mindez a kutyázáshoz?
A kifogások lényege, hogy magyarázatot adjanak rá, hogy miért vagy éppen miért nem tettünk valamit. Van rá mentségünk, és jó eséllyel örök garanciánk is arra, hogy az egész még véletlenül sem fog megváltozni. Mi miatt van ez így? És hogyan lehet kimászni egy kifogásos helyzetből – legyen az kutyás vagy nem kutyás?
Aki kutyásnak vallja magát, akkor is az lesz, ha épp nincs kutyája. Vajon mi miatt van ez így? És miért lehet ez fontos az élet egyéb területein is?