A rendszerességről – a kutyázásban és azon kívül is – általában azt gondoljuk, hogy menő. Akkor mégis hogyan történhet meg az, hogy valami nem lesz meg, és ennek örülünk?

Amikor valamiben – a kutyázásban vagy másutt – már elértél egy szintet, visszaesést tapasztalni ijesztő lehet. Ahelyett, hogy abbahagynád az egészet, ezeket gondold végig!

Ha van kutyád, előbb-utóbb, kapsz kutyás kérdéseket is. Vajon hogyan tudod ezeket jól és felelősségteljesen kezelni?

A kutyázáshoz kapcsolódó mindenféle teendőket mindig megcsinálod. Azért, mert fontos neked. És vajon mi a helyzet minden más olyan dologgal, amiről tudod, hogy jó lenne? Hogyan segíthet a kutyázás haladni a nem kutyás teendőkkel is?

Kutyás vagy, és mégis nehezedre esik változtatni a saját működéseden? Pedig a kutyád tanítása során egy csomót tanultál a viselkedés alakításáról. Igen, vesd be magadnál is ugyanazokat az elveket!

Végre visszamehettünk a kutyaiskolákba, indulnak az új foglalkozások is, úgyhogy épp itt az idő emlékeztetni magadat a legfontosabb szemléletbeli pontokra a kutyáddal való közös munka kapcsán! Íme 3 dolog, amit visszatérőként és kezdőként is érdemes szem előtt tartanod!

A kutyák kapcsán pontosan tudod, hogy nincs jó vagy rossz karakter, a lényeg, hogy az eb illeszkedjen a környezetéhez és a feladathoz, amire szánták. És a saját tulajdonságaid kapcsán vajon mégis szoktad azt mondogatni, hogy „az a baj velem...”? Ne már, van ennél jobb is!

Most, hogy itt vannak a lazítások, mindenkinek rengeteg terve van, hogy mit fog csinálni – például kutyás programokat. És a sok elképzelést ezer módon tudja keresztülhúzni az élet, elég lehet némi eső is. Hogyan akadályozd meg, hogy a csalódottságod még a következő programodat is tönkretegye?

Időnként pontosan tudod, hogy mit kellene tenned egy-egy témában, és mégsem csinálod. Igen, akár a kutyázásban is. Ez teljesen rendben lehet, ha nem tolod rá mindenfélére a felelősséget. Mik jöhetnek szóba? És mi a baj velük?

Persze-persze, figyelj a jelenre, mert attól jól érzed magad. Meg azért is, mert enélkül a nagy aggódásban simán nem adsz vacsorát a kutyádnak! Hogy van ez? Hogyan kapcsolódik a figyelmed iránya ahhoz, hogy mit teszel az adott pillanatban?