A kutyád tanítása közben néha előfordul, hogy az ebnek nehézsége támad egy-egy feladat kapcsán. Ahelyett, hogy simán butának könyvelnéd el őt, biztosan megpróbálsz mást is. Hasonló helyzetben a címkézés helyett vajon az embereknek adsz esélyt?

Amikor egy kutya viselkedési problémáját igyekszünk megoldani, az első lépéseink egyike, hogy próbáljuk megkeresni, vajon mire reagál így az eb. És ettől még nem tartjuk helyesnek a viselkedését. Az emberek kapcsán azonban gyakran mintha nem így gondolkodnánk, és ez bizony vezethet bonyodalmakhoz. Hogyan segíthet a kutyás tudásod ilyenkor is?

Valamit - például a kutyázást - fontosnak tartani, és ezért előtérbe helyezni az életedben szuper dolog. Ez azonban közel sem azonos azzal, hogy átengeded neki az irányítást. Mi a baj az ilyen egyoldalúsággal? És mire érdemes törekedni helyette?

Mire figyelj, ha szeretnél valakit megajándékozni? Ezt a kérdést járjuk körbe annak apropóján, hogy pont 4 éve indult el a Coaching két lábon és hat lábon. Vigyázat, önirónia és ünneplés a videóban!

Az állatorvosi hivatás egyik nehézsége minden bizonnyal az, hogy csak nagyon korlátozott módon lehet a pácienssel közvetlenül kommunikálni. Bizonyos helyzetekben az emberek is hajlamosak hasonlóan lecsökkenteni a környezetükkel folytatott nyílt kommunikációt. Mikor jellemző ez igazán? És mi miatt nem érdemes mindenkiből állatorvost csinálnod magad körül?

Elméletben mindenki szeretné, ha lenne szabadideje, lehetőleg sok. Amikor aztán tényleg ott van, nem mindig könnyű kezdeni vele valamit, amitől úgy érezhetjük, hogy csak kifolyt a kezeink közül. Mi kell ahhoz, hogy jól érezd magad a szabadidődben? Tiszta prioritások mindenképp.

A kutyások számára hatalmas kincs az a szeretet, ami a kutyájukhoz fűzi őket. És erre gyakran úgy tekintenek, mint valami nagy szerencsére, ami rajtuk teljesen kívül áll. Pedig valójában több dolgot is tesznek rendszeresen, amin keresztül megélik a saját szeretetüket. Mik ezek? És hogyan használhatod őket akár az emberekhez fűződő kapcsolataidban is? Kiderül a videóból!

Egy gazdikereső poszt általában úgy kezdődik, hogy hadd legyen ennek a kutyának végre jó élete. Ezt követi néhány olyan pont, amit szinte minden kutyás meg tudna írni. És ebben a tudásban sok olyan van, ami mindenkire érvényes. Mi minden van, amit a mentett kutyák kapcsán te is tudsz a jó életről?

A tapasztalatok értéke többek közt abban van, hogy a segítségükkel előre tudjuk jelezni, mire számíthatunk egy hasonló helyzetben, és hogy vajon mi lesz a megfelelő reakció. Mégis van, amikor sokan nem hajlandóak építeni a tapasztalataikra, így végül rosszul jönnek ki az egészből. Mikor fordul ez elő? És hogyan lehet elkerülni?

Amikor egy fejlődés folyamatáról hallunk, gyakran van szó jelentős pillanatokról meg fordulópontokról. Nem csoda, ha az a kép él bennünk, hogy minden rendes, becsületes fejlődés már csak ilyen. És mi van, ha veletek épp nem történik semmi lényeges?