Coaching két lábon és hat lábon

A te életed a kutyád körül forog?

2019. április 18. - Nyíri Gabi

dog-4136216_640.jpg

Valamit - például a kutyázást - fontosnak tartani, és ezért előtérbe helyezni az életedben szuper dolog. Ez azonban közel sem azonos azzal, hogy átengeded neki az irányítást. Mi a baj az ilyen egyoldalúsággal? És mire érdemes törekedni helyette?

Az én esetemben semmi meglepő nem lenne benne, ha valaki azt gondolná, hogy az életem a kutyák körül forog. Jelen vannak a munkámban és a magánéletemben is, ennek nyomai pedig megtalálhatóak a velem folytatott beszélgetésekben, az írásaimban, a ruháimon kutyaszőr alakban, sőt még a bőrömön is egy-két véraláfutás formájában. Én mégis azt mondom erről, hogy az életem egyik szervezőelve a kutyázás, és mégis csak az egyik, és nem az egyetlen.  Vajon hol van a határ aközt, hogy valami fontos, és ezért sokat foglalkozunk vele és az életünk teljes eluralása közt?

Ez a határ szerintem kevésbé a külsőségek, a megfigyelhető dolgok szintjén érhető tetten. Sokkal inkább az illető hozzáállása a kulcs. Azokat, akiknek az a bizonyos dolog – például kutyázás, gyermeknevelés, karrier – fontos, két dolog jellemez:

dogs-4095057_640.jpg

Egyensúlyra törekszenek: Ahhoz, hogy valamivel sokat és sokáig tudjunk foglalkozni – vagyis hogy az erőfeszítéseink fenntarthatóak legyenek –, kiegyensúlyozott életre van szükség. Nem tudunk a kutyánk képzésére vagy a szakmai kiteljesedésre koncentrálni, ha az elhanyagolt egészségünk miatt a kórházban kötöttünk ki. Mindenkinek mások a szükségletei ezeken a területeken, de a nagy kedvenc mellett biztosan figyelmet kell fordítani legalább az egészségre, lelki és mentális feltöltődésre, megélhetésre, emberi kapcsolatokra. És az a helyzet, hogy egyszerre, mert enélkül az egyensúly óhatatlanul felborul. Az az elem pedig, ami felé elbillent az egész, hirtelen uralkodni kezd.

dog-4061745_640.jpg

Felelősséget vállalnak: Jól ismerjük, hogy milyen, amikor ez hiányzik: „Engem ez a kutya az őrületbe akar kergetni!” „Feláldoztam magam a gyermekeimért, és tessék, szétesett a házasságom!” „Tönkretett engem ez a cég!” Amint rosszra fordulnak a dolgok, felelősségvállalás hiányában jön az áldozat szerep. Aki azonban áldozatnak érzi magát, nem fog változtatni, és esetlegesen még meg is utálja azt, aki ilyen helyzetbe hozta őt. Ahhoz, hogy valami ne uralhassa el az életünket, fel kell vállalnunk az irányítást és a felelősséget. „Amit eddig az eb kapcsán megpróbáltam, nem azt az eredményt hozta, amit vártam.” „Minden figyelmem a gyerekeken volt, így nem jutott elég a páromra.” „Ezzel a projekttel túlvállaltam magam, beszélnem kell erről a főnökömmel.”

Mielőtt elkezd egy dolog körül forogni az életed, kérdezd meg magadtól, hogy vajon egyensúlyban vagy-e, és vállalod-e felelősséget a helyzet alakulásáért.

Képek innen, innen és innen.

Ha tetszett a poszt, csatlakozz az önmagukat fejlesztők kétlábú és hatlábú közösségéhez! Kattints ide!

süti beállítások módosítása