A boldogság titka, hogy hálásak vagyunk azért, amink van. Sokan és sokszor mondták már ezt, de nem mindig könnyű megtalálni magunkban a hálát. Kezdd el a keresést a kutyád kapcsán!
A boldogság titka, hogy hálásak vagyunk azért, amink van. Sokan és sokszor mondták már ezt, de nem mindig könnyű megtalálni magunkban a hálát. Kezdd el a keresést a kutyád kapcsán!
Amikor az értékeinkkel összhangban cselekszünk, előfordul, hogy mások baleknak címkéznek minket. Vagy éppen mi saját magunkat. Mi értelme így az egésznek? Megéri egyáltalán?
Elérkezni egy mérföldkőhöz általában jó érzés, hiszen éppen valami fontosat érünk el. Ilyenkor találkozik a múlt, a jelen és a jövő. Éppen ezért érdemes megnézni, hogy mit is rejtenek számunkra a mérföldkövek.
Gyakran halljuk, hogy az ábrák, képek használata mennyire megkönnyíti a kommunikációs üzenetek átadását. Persze-persze, de honnan fogod tudni, hogy mikor milyet érdemes használni?
Biztosan veled is előfordult már, hogy egy ideig nagyon lelkes voltál valamiért – minden szabadidődet rááldoztad, alig vártad a következő részt, vagy nem volt étkezés nélküle –, aztán egyszer csak elmúlt. Később volt szerencséd megtapasztalni az újrafelfedezés örömét is?
Kutya nélkül menni egy kutyás szemináriumra vajon a lusták sportja? Vagy lehet, hogy megfigyelőnek lenni egy különleges tanulási lehetőség?
A gyönyörű, napos őszi időben igazán remek program kutyával kirándulni. Menjetek ki együtt a szabadba, és figyeld meg, hogy ő hogyan kirándul! Mi az, amit érdemes ellesned tőle?
„Legyenek ambiciózus céljaid!” „Éld az álmod!” „Azt csináld, amiben a legjobb lehetsz!” Jól hangzik, és motiváló is, ha valami nagy dologgal foglalkozol. Mégsem mindig könnyű belekezdeni. Miért? És mi segíthet elindulni?
Vagy rossz szülő. Esetleg önző dög. Valószínűleg te sem kerülheted el, hogy valaki egyszer kedvezőtlenül ítélje meg a viselkedésedet vagy a döntésedet, és ennek hangot is adjon. Igaza van, vagy nincs? Érdemes hallgatni rá, vagy sem? Hogyan kezeld a kritikát?
Biztosan te is tapasztaltad már, hogy elég meghallanod valaminek a nevét, és máris tudod, hogy nem lesz köszönet a dologban. „Értekezlet.” „Nagy bevásárlás.” „Lakásfelújítás.” – és már fut is a hideg a hátadon. Más dolgok említése viszont jó érzéssel tölt el: „Kutyás kirándulás.” „Kerti sütögetés.” „Csendes este.” Mi működteti ezt a belső értékelő rendszert? Miért érdemes ismerni a működését?