Biztosan te is tapasztaltad már, hogy elég meghallanod valaminek a nevét, és máris tudod, hogy nem lesz köszönet a dologban. „Értekezlet.” „Nagy bevásárlás.” „Lakásfelújítás.” – és már fut is a hideg a hátadon. Más dolgok említése viszont jó érzéssel tölt el: „Kutyás kirándulás.” „Kerti sütögetés.” „Csendes este.” Mi működteti ezt a belső értékelő rendszert? Miért érdemes ismerni a működését?

Meghallod, hogy a nagyfőnök értekezletet hívott össze. Pontosan tudod, hogy nem szereted a dolgot, hogy nagyjából két óra értelmetlen gittrágás várható, és hogy meg fogsz próbálni egy halaszthatatlan ügyfél-találkozót szervezni arra a két órára. Ezzel szemben a saját csapatodban minden héten van egy gyors státusz, amire szívesen jársz, mert mindenki legfeljebb 5 percben elmondja, amit az ő területével kapcsolatban érdemes tudni. Erre akár telefonon is bekapcsolódsz, ha valami miatt nem tudsz személyesen jelen lenni. Honnan vagy ilyen biztos mindebben?

Amikor egy személlyel, tárggyal vagy problémával kapcsolatban általános pozitív vagy negatív érzéseid vannak, az attitűdök működnek a háttérben. A szociálpszichológusok szerint az attitűdök 3 elemből állnak:

• Érzelmek: Szereted vagy nem szereted? Szimpatikus neked az a bizonyos dolog, vagy sem? Az értekezlet nem szimpatikus, a gyors státusz viszont igen.
• Vélemények: A dologra vonatkozó ismereteid, gondolataid. Az értekezlet két óra időpocsékolás, a gyors státusz pedig rövid, és érdekes információkhoz lehet jutni általa.
• Viselkedési szándékok: Mit fogsz tenni a dolog kapcsán? Az értekezletet megpróbálod ellógni, a gyors státuszról igyekszel nem lemaradni.

Akkor érezzük jól magunkat, ha egy attitűdünk elemei összhangban vannak egymással, így az összhang megteremtése érdekében keressük azokat az információkat, amelyek megerősítik az attitűdünket. Szívesebben beszélgetünk azokkal, akik szerint az értekezlet haszontalan, mint azokkal, akiket nem érdekel a gyors státusz. Ez azzal jár, hogy az attitűdjeinket nem könnyű megváltoztatni.

Ha azt szeretnéd, hogy valamihez pozitív érzelem kapcsolódjon, érdemes rugalmasnak lenni az elnevezésével. Gondold végig, hogy az adott dolog vagy tevékenység jellemzőit milyen szó írja le számodra pozitív előjellel! Hogy szeretnéd hívni azt az eseményt, amikor megveszel mindent, amire a következő héten szükséged lesz a háztartásban? „Nagy bevásárlás?” „Heti shopping?” „Beszaladok összekapni a cuccot?”
Ha egy csapattal dolgozol – például vezetőként – vond be a többieket is az elnevezés kitalálásába! Mondd el, hogy szeretnél egy rövid, hasznos információ-megosztós találkozót szervezni, és keresed neki a legjobb nevet. Így elkerülheted, hogy egy szerencsétlen névválasztás bekapcsolja a negatív attitűdöt. Képzeld el, hogy meghirdetsz egy értekezletet, mert korábban így hívtad a rövid és hasznost ott, ahol az emberek fejében a két órás gittrágás él egy értekezlet kapcsán...

Képek innen, innen és innen.

Ha tetszett a poszt, csatlakozz az önmagukat fejlesztők kétlábú és hatlábú közösségéhez! Kattints ide!