Biztosan te is többeket követsz kutyás és személyes fejlődéses témákban, és így tapasztalod, hogy a szakértők időnként bizony ellentmondanak egymásnak. Neked mi dolgod van ezzel? Hogyan kezelheted sikeresen ezt a rengeteg elérhető információból adódó kihívást?

Röviden:

Bármilyen témában könnyű rövid idő alatt rengeteg szakértői információt beszerezni, a nehézség abban áll, hogy ezek gyakran ellentmondanak egymásnak. Hogyan érdemes ehhez az információ dömpinghez közelíteni?

• A cél elérni, amit szeretnél úgy, hogy közben jól érzed magad! Szinte minden témában annyira sok módszer és eszköz létezik, hogy találni egy olyat, amit tudsz jó szívvel alkalmazni, egyszerűen kitartó keresés kérdése.
• Nem kell mindent és egyszerre bevezetni! Érdemes minden szakértői anyagot étlapként, lehetőségek gyűjteményeként kezeled, és soha ne próbáld meg az összes ötletet egyszerre bevezetni.
• Nem minden szakértői mondás jön ugyanonnan! Amikor a szakértői tanácsokat mérlegeled, tudd, hogy azok miből származnak: egyedi tapasztalatból – ez nekem egyszer működött – vagy sikeres, és így már elöl járó emberek megkérdezéséből.

Nézd meg a videót a részletekért, de fontos, hogy ne válj elvakult hívővé, és mindig tartsd meg a kritikus szemedet!

Ha szívesebben fejlődsz olvasás útján:

Biztos vagyok benne, hogy nem csak engem követsz kutyás és személyes fejlődéses témákban, és így biztosan tapasztaltad, hogy időnként mi is ellentmondunk egymásnak: lehet, hogy tőlem hallottál valamit egészen máshonnan megközelítve, mint amit más mondott, vagy esetleg más mondott attól egészen különböző dolgokat, amit tőlem hallottál. Ez az információs kor legnagyobb kihívása: bármilyen témával kapcsolatban rengeteg információ nagyon könnyen elérhető, viszont ezek az információk nagyon gyakran ellentmondanak egymásnak. És szegény kutyás meg ott van, hogy varrjon gombot maga ezekre.

Nekem valahol a szakmámból következik, hogy muszáj követnem, hogy bizonyos témákban mit mondanak a szakértők. Úgyhogy arra gondoltam, megosztom veled azt, hogy én hogyan közelítek ehhez az információs dömpinghez, és hogyan igyekszem ebből kivenni mindazt, ami számomra hasznos.

1. A cél elérni, amit szeretnél úgy, hogy közben jól érzed magad! Először is fontos tisztázni, hogy minek neked ez az egész, tehát mi a célod azzal, hogy szakértőket követsz, szakértőkre hallgatsz. Szerintem az, hogy az ember igyekszik olyan eszközöket és módszereket találni, amivel el tudja érni azt a célt, amit szeretne úgy, hogy közben jól érzi magát. Ez a te esetedben nagy valószínűséggel saját magadat és a kutyádat jelenti, az én esetemben nem csak az én személyes fejlődésmről van szó, hanem a tanítványaimról és az ügyfeleimről is.
Arról keveset kell beszélnünk, hogy miért akarunk eredményeket elérni a szakértők tudását felhasználva, de az már egy érdekesebb kérdés, hogy mi van ezzel az „érezzük jól magunkat”-dologgal. Én szentül hiszek abban, hogy igenis előfordul, hogy rövid távon nem érzed jól magad egy fejlesztési folyamatban. Azért az ember gyomra időnként nehezen veszi be, hogy mondjuk azt a visszajelzést kapja a kutyaoktatójától, hogy „Márpedig most te voltál a szűk keresztmetszet, nem a kutya.” Lehet, hogy kell venni egy-két nagy levegőt, mire az ember azt tudja mondani, hogy ez valóban így van, és beépíti azt a visszajelzést.
Előfordulhat, hogy rövid távon különösebben nem élvezed azt az eszközt vagy módszert, amivel dolgozol, de ami egészen biztos, hogy hosszú távon nem érezheted magad rosszul tőle. Nem érezheted, hogy sérül az önazonosságod, hogy ne tudnál tükörbe nézni, és ne tudnál egyenes derékkal kimenni a kutyaiskolából – tehát egyetlen módszer sem kérdőjelezheti meg alapvetően, hogy te ki vagy és miben hiszel. Ha találsz valamit, ami nagyon ígéretesnek hangzik – tök jók az eredmények, amiket állítólag ezzel el lehet érni –, de mégis azt érzed, hogy hogy ezt egyszerűen képtelen vagy megtenni, mert ellentmondásban áll azzal, hogy te ki vagy és mit gondolsz magadról, akkor az a feladatod, hogy egyszerűen keress egy másik módszert. Mert rengeteg úton el lehet jutni ugyanoda. Szinte minden témában annyira sok módszer és eszköz létezik, hogy találni egy olyat, amit tudsz jó szívvel alkalmazni, egyszerűen kitartó keresés kérdése. Vagyis biztosan létezik az a módszer, amit úgy tudsz használni, hogy eredményre vezet, és hosszútávon sincs kockára téve az értékrended és az önazonosságod.

2. Nem kell mindent és egyszerre bevezetni! A második szempont, hogy minden szakértői anyagot érdemes étlapként, lehetőségek gyűjteményeként kezeled, és soha ne próbálj meg mindent egyszerre bevezetni. Az elmúlt napokban találkoztam azzal az anyaggal, hogy 100 időgazdálkodási tipp. Na most képzeld el, hogy megpróbálsz egyszerre 100 dolgot bevezetni a működésedbe... Hát bele is zavarodnál – ezt egészen biztosan mondhatom neked. Ehelyett tekintetbe véve, hogy hol tartasz most a fejlődésedben, és mit szeretnél elérni, a felkínált lehetőségeket olyan szemmel érdemes nézned, hogy közülük vajon mi az az eszköz, aminek a bevezetésével lehető legtöbb eredményt érheted el.
Arról is sokszor beszéltünk már, hogy a fejlődés mindig egy iteratív dolog, tehát mindig próbálkozni kell. Soha ne azzal állj neki egy módszer bevezetésének, hogy most aztán garantáltan megtaláltad a tutit, hanem mondd azt, hogy rendben, ezt megpróbálom És ha azt veszed észre, hogy ezzel abba az irányba haladsz, amibe szeretnél, tök jó, menj tovább vele, esetleg építs rá egy következőt. Ha azonban mégsem hozta meg neked azt, amit szerettél volna, vagy épp nem haladsz sehova, egyszerűen válassz egy másikat a lényegében határtalanul sok lehetőség közül.

3. Nem minden szakértői mondás jön ugyanonnan! A harmadik szempont, amit érdemes tekintetbe venni, hogy min alapul az a szakértői mondás, amivel éppen találkozol. Ebben két nagy tábor van:
Az egyik tábor a saját egyéni tapasztalatait osztja meg, amit úgy kell értelmezni, hogy az legalább egyszer, az ő esetében már működött. Ilyenek a „Hogyan lettem világbajnok ezzel a kutyával” és a „Hogyan építettem sok millió forintos üzletet” anyagok. Ezekre én úgy tekintek, mint inspirációra, és mindig azt mérlegelem, hogy én – vagy az, aki számára a megfelelő módszert keresem – miben hasonlít, illetve milyen szempontból van hasonló helyzetben ahhoz, aki ezzel a módszerrel már ért el eredményeket. Minél hasonlóbb helyzetből indul valaki, minél hasonlóbb habitusa van, és minél hasonlóbb dolgokat próbált már ki, annál valószínűbb, hogy ugyanaz neki is működni fog. De ahogyan az előző pontban már szó esett róla, ettől ez még pontosan ugyanúgy egy iteratív, próbálkozós dolog lesz.
A másik nagy táborba azok tartoznak, akik jó gyakorlatokat gyűjtenek össze. Beszélnek sok-sok emberrel, akik egy adott témában eredményesek, és így igyekeznek megkeresni azokat a közös pontokat, ami sikerre vezetett. Itt azonban arra érdemes odafigyelned, hogy mire valaki eljut oda, hogy egy ilyen körben megkérdezik, addigra a saját területén nagyon komoly eredményeket elért. Az relatíve ritka, hogy „itt van azoknak a jó tanácsa, akik hat hónapja járnak egyáltalán kutyaiskolába” vagy „hat hónapja agility-znek” esetleg „vezettek eddig összesen kétezer kilométert életünkben”. Nem őket fogják meginterjúvolni. Azokat fogják megkérdezni, akik például többszörös nemzetközi verseny győztesek, vagy százezer balesetmentes kilométer van mögöttük – azaz komoly tudás és tapasztalat. És ebből az következik, hogy ha ők arról beszélnek, hogy nekik milyen a jelenlegi gyakorlatunk, tehát ők mit csinálnak most, akkor egy már nagyon előrehaladott módszertanról fogsz hallani.
Találkoztam a múltkor egy poszttal, amiben picit pikírt megfogalmazásban írtak egy listát a sikeres és gazdag emberek reggeli rutinjáról: hogy rögtön kipattannak az ágyból, tisztított vizet isznak, utána elmennek edzeni, majd 50-60-70 percet jógáznak, és csak délelőtt tizenegykor néznek rá először az e-mailjeikre. Ami ilyenkor nincs odatéve, hogy viszont ők az életüknek abban a stádiumában vannak, hogy már pontosan olyan életritmust és életstílust alakítottak ki magunknak, amilyet szerettek volna. És amikor ezen az úton még sokkal-sokkal hátrébb tartottak, lehet, hogy ők is McDonald's kaját ettek a BKV-n befelé, és közben erősen igyekeztek valahogy előrelépni. Tehát ha olyanok tapasztalataival és eszköztárával találkozol, akik már nagyon elől járnak egy úton, ne oda tedd saját magadnak a mércét, hogy neked pont ugyanazt kéne csinálnod, amit ők csinálnak – az lehet egy tök jó végcél, hogy ezeket az eszközöket te bevezesd, vagy neked is meglegyen az ilyen saját, személyre szabott eszköztárad. Sokkal érdemesebb azokat a dolgokat keresned, hogy mit csináltak ők akkor, amikor még csak úton voltak a jelenlegi helyzetük felé.
Összességében amikor a szakértői tanácsokat mérlegeled, és igyekszel ezeket elhelyezni a saját rendszeredben, tudd, hogy azok miből származnak: egyedi tapasztalatból – ez nekem egyszer működött – vagy sikeres, és így már elöl járó emberek megkérdezéséből.

Van egy dolog, amit a szakértőkkel kapcsolatban irtózatosan fontos szem előtt tartanod: hogy ne válj hívővé! Kérlek, mindig tartsd meg a kritikus szemedet, és ne ülj fel annak, hogy azért, mert XY-ról van szó, biztosan igaza van, és hogy amit mondott, biztosan működni fog. Az kifejezetten intő jel egy szakértővel kapcsolatban, és érdemes igazán óvatosnak lenned, ha azt veszed észre, hogy hívőket toboroz, ha azt kezdi mondani, hogy vakon nyelj be mindent, amit ő mond – még akkor is, ha ezt jó szándékkal teszi. (Ha a te életedben is épp az a helyzet, hogy valaki hívőt próbál faragni belőled, nézd meg azt a néhány héttel korábbi anyagot, ami arról szól, hogy kitől érdemes tanulnod. Fontos szempontokat fogsz találni ahhoz, hogy a helyén tudj kezelni egy ilyen dolgot.)

Most, hogy elérsz a cikk végére, értékeld ki kérlek ezt az anyagot! Nézd meg, hogy hogyan illeszkedik ez az egész a te gondolkodásmódodba a kutyázásról és a személyes fejlődésről. Fogalmazd meg magadnak, hogy mi volt az a leghasznosabb gondolat, amit el tudsz vinni, és be tudsz építeni a saját és a kutyád fejlődésébe!

Ha tetszett a poszt, csatlakozz az önmagukat fejlesztők kétlábú és hatlábú közösségéhez! Kattints ide!