Biztosan veled is előfordult már, hogy valaki a segítségedre sietett, de azt érezted, hogy bárcsak ne tenné. Vagy legalább ne így. Másoknak segíteni is lehet jól, és kevésbé jól. Nézzük, mi tehet jobb segítővé!

„Köszönöm kedveském, hogy átkísért! Most megtenné, hogy visszavisz a másik oldalra? Ugyanis én nem akartam átjönni...” Bár a vicc szakállas, a jelenség ma is létezik: mi tudjuk, hogy a másiknak mire van szüksége, ezt meg is  adjuk neki, és nem értjük, hogy ő miért nem teljesen elégedett. Te ne kövesd el ezeket a hibákat! A következő 4 nézőpont segítségével valódi, értő segítséget nyújthatsz.

Ő hogy látja?
Mindannyiunkban máshogy csapódnak le az élet eseményei, más ragadja meg a figyelmünket és az érzelmeinket. Így más jelentheti a nehézséget is. Ha valóban segíteni akarsz, ne magadból indulj ki! Lehet, hogy téged nem zavarna az egész, de őt teljesen elbizonytalanítja. Előfordulhat, hogy őt teljesen más miatt bántja a helyzet, mint ami téged megszólít a történetben. Attól, hogy szerinted nem is úgy volt, ő még így látja, így érez. Igyekezz megismerni az ő értelmezését! Hogy látja ő a helyzetet? Mit érez? Mi okoz neki problémát?

Mire van szüksége?
Mivel jót akarunk, igyekszünk egy azonnal bevethető, biztos megoldással előállni. Ha jól szeretnél segíteni, egy lehetséges megoldás helyett nyújtsd azt, amire valóban szüksége van. Lehet, hogy csak meg szeretné osztani veled, vagyis azt szeretné, hogy hallgasd végig. Arról, hogy ez miért hasznos, itt olvashatsz. Kereshet megértést, érzelmi támogatást. Ilyenkor annyi a dolgod, hogy mellette vagy, amikor megéli az érzelmeit: nem sápadsz el, ha erős kifejezéseket használ, együtt bámuljátok csendben a semmit, vagy sírhat a válladon. Lehet, hogy a munkáddal vagy valamilyen eszközöddel tudsz segíteni. Vigyázni kell 3 napig Brúnóra, mert elutazik. Ki kellene vinni a tesóját a reptérre, de szervizben van az autója. Össze kell szerelni a konyhaszekrényt. Ezen kívül szüksége lehet még a tudásodra, tanácsodra is.

Tudod, vagy gondolod?
Vannak olyan esetek, amikor létezik a helyes válasz, amit te tudsz. Ilyenkor viszonylag nyugodtan nyilatkozhatsz. "Melyik függvény csinálja ezt vagy azt az Excelben?" "Hány megálló a Blahától a Keleti?" "Ki írta a Kőszívű ember fiait?" Más a helyzet, amikor tulajdonképpen véleményt formálsz. „Te mit csinálnál az én helyemben?” A legjobb tudásod szerint megfogalmazhatod, hogy mit gondolsz a helyzetről, de ez akkor is egy vélemény, nem az objektív helyes válasz. Neked mindenképp tisztában kell lenned vele, hogy épp melyik esettel állsz szemben, és ennek megfelelően kell megfogalmaznod a mondandódat is.

Az ő döntése, az ő felelőssége!
Jó-jó, mondhatod, de honnan fogom tudni, hogy mire van szüksége? Nagyon egyszerűen: Kérdezd meg! Ha ismered a saját segítségnyújtási eszközeidet, fel tudod kínálni a választás lehetőségét. „Szeretnéd hallani a véleményemet, vagy egyelőre elég, ha kidühöngöd magad?” Ha úgy alakult, hogy elmondtad a véleményedet, el kell fogadnod, ha nem ért veled egyet. „Nézd, én a következőt gondolom...” Aztán rajta áll, hogy mihez kezd a beszélgetésetek után. Csak azért mert elmondtak neked valamit, nem válsz felelőssé a dolgok alakulásáért!

Képek innen.

Ha tetszett a poszt, csatlakozz az önmagukat fejlesztők kétlábú és hatlábú közösségéhez! Kattints ide!