Hogyan mulaszthatnál el valamit, aminek készen kaptad az időpontját? Az időpontját valóban, de az rajtad múlik, hogy mihez kezdesz vele! És ezt kutyasétáltatás közben is megtapasztalhatod.

A naptár és az óra szempontjából valóban nem tudjuk befolyásolni, hogy mikor élünk, de az rajtunk múlik, hogy mire összpontosítunk a rendelkezésünkre álló időben. Ahogy Eckhart Tolle írja: „Tapasztaltál-e, tettél-e, gondoltál-e vagy éreztél-e bármikor bármit is a moston kívüli időpontban? Gondolod, hogy valaha is fogsz?”

Vegyük például, hogy hogyan szoktál kutyát sétáltatni. Mennyire ismerős a következő jelenet? A szokásos utatokon jártok: végig a mezőn, körbe a háztömb körül, vagy át a kutyafuttatón és vissza. Még odafelé mentek, amikor azon kezdesz gondolkozni, hogy mi történt ma – vagy mi várható aznap – az irodában, az üzletben, az ügyféllel. Egy kellemes sétából az agyalásba meg a képzelődésbe – a múltba vagy a jövőbe, ki-ki ízlés szerint.

Mindig a most, a jelen, az egyetlen alkalom, amikor tehetünk bármit is. Ha elmegyünk kutyát sétáltatni, és közben a tegnappal vagy a holnappal foglalkozunk, az emlékezést vagy a fantáziálást választjuk ahelyett, hogy a kutyánkkal töltenénk a neki szánt időt.

Ez persze nem azt jelenti, hogy el kellene szakadni az időtől, vagy hogy figyelmen kívül lehetne hagyni, hiszen nélküle nem tudnánk megszervezni az életünket. Képzeld csak el, az idő használata nélkül nem tudnánk egyeztetni egy találkozót, elvinni a gyereket az iskolába, vagy kellő rendszerességgel beoltatni a kutyánkat. Ehelyett arról van szó, hogy amikor csak tehetjük, arra összpontosítjuk a figyelmünket, amit éppen a jelenben csinálunk. Soha semmit nem teszünk a múltban vagy a jövőben. Paradox módon azonban a jelenben – az egyetlen pillanatban, amikor valóban kezdhetnénk valamihez – választhatjuk azt, hogy a múlton vagy a jövőn agyalunk...

Ugye nem csúszol le az életedről?

Ha tetszett a poszt, csatlakozz az önmagukat fejlesztők kétlábú és hatlábú közösségéhez! Kattints ide!