Senki nem szeret betegnek lenni, és sosem jön jókor. Ettől függetlenül mégis megtörténik, és nagyon nem mindegy, hogy hogyan kezeled a gyógyulási időszakot. Lehet, hogy ebben a témában jobb fej vagy a kutyáddal, mint magaddal?

Az év e hűvös és nedves részében igazán könnyű lebetegedni: van lehetőséged saját jogon megfázni és persze el is kaphatsz ezt-azt, főleg, ha már kellően fáradt vagy az év végi hajtástól. És rögtön adódik a kérdés, hogy mihez kezdesz ilyenkor. Rengeteg szó esik arról, hogy mennyire fontos, hogy megállj és pihenj, mert így tudsz a legkönnyebben kikeveredni a dologból, és nem mellesleg így nem fogsz alkalomadtán másokat is megfertőzni magad körül.

Akkor mégis mi itt a kérdés, és hogy jön képbe a kutyázás meg a jófejség?

Bízom benne, hogy neked közel sincs annyi saját élményed a kutyák gyógyulása kapcsán, mint nekünk a juhászokkal. Összesen 4 ízületi műtéten vagyunk túl, amiket jellemzően 4-4 hét valamilyen mértékű mozgáskorlátozás majd fokozatos visszaterhelés követett, vagyis szép hosszú időszakok voltak ezek. Már az első műtét kapcsán egyértelművé tette az orvosunk, hogy bármilyen jó munkát végez is ő a beavatkozás során, az csak a folyamat egyik fele, és simán el lehet rontani az egészet, ha nem vesszük komolyan a felépülést.

Nem mondhatnám, hogy életem legkönnyebb hetei voltak ezek, de mégsem gondoltam egy pillanatig sem, hogy a kutyák az idejüket – vagy az én időmet – vesztegetnék. Az volt a cél, hogy rendben legyen minden, így a fő feladat a gyógyulás lett.

Azt tapasztalom, hogy a kutyások alapvetően ugyanígy gondolkodnak – amíg az ebről van szó. Csakhogy hajlamos a hozzáállásuk egészen megváltozni, amint ők maguk lesznek betegek. Egy ügyfelem úgy mesélt erről, hogy otthon maradt néhány napot, és „nem csinált semmit”, aminek az az eredménye, hogy jól el van úszva mindennel, amivel haladni szeretett volna. És emiatt konkrétan haragudott magára. Sokat javított a helyzeten, amikor úgy kezdtük értelmezni a történteket, hogy ezeket a napokat nem „semmivel”, hanem „gyógyulással” töltötte, mert így rögtön nem tűnt kidobott időnek.

Remélem, vigyázol magadra, és fitt és egészséges maradsz, de ha véletlenül mégsem így alakul, a felépülés kapcsán tekints magadra is úgy, mint a kutyádra: gyógyulni nem semmittevés vagy időpazarlás, hanem a leghasznosabb dolog, amit egy betegség kapcsán csinálni tudsz!

Képek innen, innen és innen.

Ha tetszett a poszt, csatlakozz az önmagukat fejlesztők kétlábú és hatlábú közösségéhez! Kattints ide!