Minden háztartásnak megvannak a maga apró furcsaságai, balesetei, amikből a vicces anekdoták születnek. Íme egy csokorral a miénkből, ahol két juhász súlyosbítja a helyzetet. Kutyásként neked melyik ismerős?

A kisebb bosszúságok feldolgozásának egyik természetes módja, ha viccet tudunk csinálni belőle. Valószínűleg emiatt videózzák le a szülők a csemetéjük által az előszobafalra festett körképet vagy az étkezőt egy-egy rázósabbra sikerült vacsora után. Emiatt örökítik meg a házi barkácsolók azt, hogy elmulasztották a „kétszer mérj, egyszer vágj”-szabályt. És persze ott vannak a kisállatos verziók is a félig letépett reluxába beleakadt macskákkal meg a felaprított wc papírokkal és vezetékekkel. Természetesen a kutyás háztartások sem szűkölködnek a csodás kalandokban. Következzen 5 gyöngyszem tőlünk.

1. „Basszus, leettem a kutya fülét!” Ezt úgy kell összehozni, hogy a városi séta közben gyrost eszel egy padon ülve. A juhászok még csak nem is koldulnak, ártalmatlanul üldögélnek a pad előtt. A gyros viszont folyik, ezért előre hajolsz, hogy ne edd le magad. Magadat nem is, hanem a kutyát. Isteni szalvétával takarítani a bundáról a jó szaftos foltot. A másik eb ilyenkor szívesen segít, szóval egy idő után a szaftos foltból nyálas-szaftos folt lesz...

2. „Az ott tényleg vér. Nem ütöttem el senkit, egy kutya csóválás közben összekente.” A kocsim hátsó ajtaját, a kutyaiskola előtt. Van egy agarunk, aki ha nagyon belejön a csóválásba, fel tudja sérteni a bőrt a farkán. Amiből szivárog pár csepp vér, amivel ezt-azt össze tud kenni. Például autókat is.

3. „Ki kellett mosni, mert ráfeküdt az iszapos kutya...” A táskámat. Persze, a civilt. Elismerem, az az én lustaságom volt, hogy nem pakoltam át a kutyás hátizsákba, amikor úsztatni mentünk. Gondoltam, majd vigyázok a táskámra. Igen, valóban messzebb tettem le, de ez nem gátolta meg Elfie-t, hogy dunai iszappal a hasán pont a táskámra feküdjön le labdát rágni.

4. „Atombiztos és rövid körmöket szeretnék. Két juhászt kell kiállnia napi szinten.” Ezzel indítottam a műkörmösömnek a telefonban, amikor érdeklődtem nála. Nem mondom, hogy nem fogadta döbbent csend a felvetést, de vállalata az illető. Mára tesztalannyá váltam: ha az a kérdés, hogy egy új anyag elég erős-e, rajtam biztosan kipróbálja.

5. „Takargatok egy karmolást.” Miért vagy ilyen melegben mindig hosszú szoknyában? – kérdezik időnként az ismerőseim. Hát mert egy 15 cm-es karmolást igyekszem elrejteni, ami ráadásul véraláfutásos is. Nem bántott senki, a kutya beleült az ölembe, majd továbbindult.

Neked milyen kalandjaid szoktak lenni?

Ha tetszett a poszt, csatlakozz az önmagukat fejlesztők kétlábú és hatlábú közösségéhez! Kattints ide!