Coaching két lábon és hat lábon

Mi van, ha megtalálnak kutyás kérdésekkel?

2020. szeptember 08. - Nyíri Gabi

dsc_9470_604x330_ma_solat.jpeg

Ha van kutyád, előbb-utóbb, kapsz kutyás kérdéseket is. Vajon hogyan tudod ezeket jól és felelősségteljesen kezelni?

Röviden:
Ha kapsz egy kérdést akár a kutyázásban, akár bárhol másutt, aminek a megválaszolásával tök komfortos vagy, mert egy egyszerű vagy tényszerű válasz rá megoldás, akkor azt nyugodtan mondd meg. És mi van, ha nem ez a helyzet?

  • Tudd, hogy ismerni a szakmai határaidat, vagyis tudni, hogy te mihez értesz, és mihez nem, menő!
  • Azért, mert nem válaszoltál, nem hagytad őt cserben, sőt! Ha nem vagy biztos a dolgodban, ez a felelősségteljes lépés!
  • Ajánlj olyat, aki ért hozzá! Mondj konkrét nevet, vagy oszd meg, hogy te milyen szempontok mentén keresnél!
  • Bíztasd a másikat arra, hogy alakítson ki saját benyomást! Attól, hogy valami neked bejött, nem biztos, hogy neki is be fog.

Nézd meg a videót a részletekért, de a saját jó érzésed és a másik érdekei miatt is fontos jól kezelned a kérdéseket, amiket feltesznek neked!

Ha szívesebben fejlődsz olvasás útján:

Bármilyen témával foglalkozz is, előbb-utóbb a környezeted számára elkezdesz a témában szakértőnek tűnni. És a kutyázás esetében azért valljuk be, nem olyan nehéz észrevenni, hogy valaki kutyákkal foglalkozik, és ebből következik az, hogy az emberek előbb-utóbb meg fognak találni mindenféle kérdésekkel. Néha ezt nem is nagyon tapintatos formában teszik. Van olyan állatorvos ismerősöm, aki amikor versenyen a saját kutyáját melegítette volna be, megtalálta valaki, akivel még soha nem is köszöntek egymásnak, csak tudta róla hogy állatorvos, hogy van egy kutya, akit az ismerősöm még életében nem látott, és a soha nem látott eb laborleleteiről igazán elmondhatná a véleményét.

Szóval ez néha furcsa, extrém formát tud ölteni, de simán lehet, hogy a kutyafuttatóban megtalálnak valamilyen kérdéssel vagy az ismerősi-, baráti-, rokoni körből jön valaki, hogy itt van Bodri, mihez lehetne vele kezdeni. Vagy esetleg még csak egy tervezett Bodri van, és erről fejtsd ki kérlek a véleményedet. És azzal találkozom, hogy akármilyen témáról legyen szó – nemcsak kutyázásról, hanem bármilyen egyéb témáról –, időnként gondot okoz az, hogy hogyan lehet ezeket a kéréseket, kérdéseket jól kezelni. Mivel nekem szakmai ártalom, hogy sokszor találkozom ezzel, arra gondoltam, hogy megosztom a saját tapasztalataimat, hátha ezek a szempontok neked is tudnak segítséget nyújtani ilyen helyzetben:

1. Ismerni a szakmai határaidat tök menő! Ez hétköznapi nyelvre lefordítva pontosan azt jelenti, hogy tudod, hogy milyen témákban, milyen szinten mozogsz. Tehát mekkora a szakértelmed egy adott területen, mik azok a kérdések, amikre magabiztosan tudsz válaszolni, és mik azok a dolgok, amire egyszerűen a képzettséged, a tapasztalatod nem terjed ki.
Minket pszichológusként, illetve coachként nagyon pontosan fölkészítettek arra, hogy tiszteletben tartsuk az úgynevezett szakmai határokat. Gondolj bele, hogy amikor valakinek a mentális jóllétével vagy esetleg a mentális egészséggel foglalkozol, akkor azért nem árt pontosan tudni, hogy te képzett és kompetens vagy-e az adott témában.
Azonban a kutyázásban és az élet egyéb területein erre nem biztos, hogy ekkora hangsúlyt fektetnek. Sokkal inkább oda van bízva rád, hogy eldöntsd, mi az, amiben magabiztosan mozogsz, és mi az, amiben nem. Ennek kapcsán mindig gondolja arra, hogy senki nem mindentudó! Még akkor sem kell minden témában ugyanolyan komfortosnak érezted magad, ha például papírod van róla. Lehet, hogy te tanultál valamilyen kutyás sportot, képződtél kutyakiképzőként, és mégis jöhet olyan kérdés – én maximálisan így vagyok az összes egészségügyi dologra vonatkozó kérdéssel –, amire azt mondod, hogy „Bocsánat, ez nem az én asztalom, nekem ehhez a témához se tudásom, se végzettségem.” Ilyen esetben én semmilyen formában nem szeretnék tanácsot adni vagy nem szeretnék kérdésekre válaszolni, mert azt gondolom, hogy azzal teszek jobbat az illetőnek, hogy ha ezt nem teszem meg.
Mindig indulj ki abból, hogy ismerni a szakmai határaidat, tehát tudni azt, hogy mihez értesz, és mihez nem, tök menő. Még egy adott szakterületen belül sem kell senkinek mindentudónak lennie, tehát nyugodtan mondd azt bizonyos dologra, hogy „nem tudom”, vagy „ez nem az én asztalom”.

2. Azért, mert nem válaszoltál, nem hagytad cserben, sőt! Mi az, ami miatt a beérkező kérdések nehézséget szoktak okozni az embereknek? Azt gondolják, hogy ha nem válaszolnak egy kérdésre, azzal cserben hagyják az illetőt. Nagyon gyakran találkozom azzal a megéléssel, hogy „ha megtisztelt a másik a bizalmával, feltett egy kérdést – és ne adj’ isten ez az adott probléma még erősen foglalkoztatja vagy zavarja is őt –, hát hogy tehetnék én olyat, hogy nem válaszolok neki?”
Ilyenkor mindig utalj vissza magadban az első pontra kérlek, hogy akkor teszel neki jobbat, hogyha a saját kompetencia határaidon belül igyekszel válaszolni. Tehát az, hogy „én ehhez nem értek”, egy sokkal felelősségteljesebb és előrevivőbb válasz, mint hogy belekerüljetek abba a helyzetbe, hogy most már ketten nem értetek hozzá – erre szokták azt mondani, hogy vak vezet világtalant.
Gondoljon arra kérlek, hogy azzal nem teszel jót a másikkal, ha olyan területen adsz neki tanácsot, amiben nem vagy kompetens. És azáltal, hogy nem válaszolsz a kérdésére automatikusan, véletlenül sem hagyod őt cserben.

3. Ajánlj olyat, aki ért hozzá! Segíteni vagy előrevinni egy helyzetet nem csak azáltal tudod, hogy megmondod a konkrét választ. Amit én pont a rengeteg beérkező kutyás kérdés miatt az évek során kialakítottam, hogy vannak szakemberek, akiket különböző témákban jó szívvel ajánlok. Például az én esetemben az edzéseken ott van az a szakmai stáb, akikkel dolgozom. Én mindig el szoktam mondani, hogy én agility-vel foglalkozom, nem szívesen adok tanácsot általános kutyanevelési kérdésekben, mert nem érzem magam képzettnek és kompetensnek ebben a témában. De van körülöttem egy olyan szakmai stáb, akihez nyugodtan át tudom irányítani az érdeklődőket. Meg van néhány állatorvos, akiket jó szívvel ajánlok speciális témákban azon túl, hogy vissza tudok irányítani minden érdeklődőt a saját állatorvosához.
Vagyis az egyik dolog, amit tenni tudsz, ha rendszeresen kapsz kérdéseket, hogy a saját témádban kialakítasz egy hálózatot, egy ismeretségi kört, akikhez át tudod irányítani az embereket. Ha pedig nincs a látókörödben olyan, akit jó szívvel tudná ajánlani, akkor elmondhatod azokat a szempontokat, amiket te figyelembe vennél akkor, ha neked kellene keresni ezen a területen egy szakembert, vagy ezen a területen egy megoldást.
Félre ne értsd, itt nem arra gondolok, hogy ne válaszolj semmilyen típusú kérdésre! Ha megtalálnak azzal, hogy hol vetted ezt a cuki sípolóst a kutyának, mond meg, hogy a sarki állateledelesnél. Ezzel semmi gond nincs, de előfordulhatnak ennél sokkal összetettebb, meg sokkal komplexebb kérdések, amire bizony-bizony csak azáltal, hogy egy témába bizonyos mértékig beleástad magad, pontosan fogod tudni, hogy nem annyira egyszerű a válasz. És ilyenkor jön az, hogy ha te nem érzed magad kompetensnek ebben a témában, akkor simán irányítsd át az illetőt, illetve használd a tudásodat, tapasztalatodat arra, hogy mondd neki, hogy milyen szempontokat érdemes mérlegelni akkor, amikor elkezd szakembert megkeresni.

4. Bíztasd rá, hogy alakítson ki saját benyomást! Az utolsó dolog, amit szeretnék kiemelni, a mi személyes fejlesztési szakmánkban nagyon gyakori. És mivel azt gondolom, hogy a kutyázás és a személyes fejlesztés között rengeteg párhuzamot lehet húzni, behozom ezt is ide. Amikor valakit elirányítasz ahhoz a szakemberhez, aki neked bevált, érdemes arra bíztatnod az illetőt, hogy bár neked jó tapasztalataid vannak, alakítsa ki a saját véleményét, alakítsa ki a saját benyomását. Mert nem biztos, hogy az, ami nektek bevált, neki is pontosan olyan jól fog megérkezni. Mindig azt szoktam mondani az érdeklődőknek, hogy én például kedvelek bizonyos szakembereket személyes fejlesztésben, tehát ha akarnak tanulni, vagy ha akarnak szakemberhez fordulni, menjenek hozzájuk. De mindenképpen induljanak neki ennek a történetnek úgy, hogy szerezzenek az illetővel személyes benyomást, és hogyha az ő benyomásuk nem olyan pozitív, mint amilyennek én leírtam az illetőt, akkor igenis hallgassanak a saját megítélésükre, és menjenek tovább. Keressenek meg mást, akár kérjenek mástól is tanácsot szakemberajánlás kapcsán is.
Tehát mindamellett, hogy átirányítod az illetőt, igyekezz azt felépíteni benne, hogy még mindig nem az üdvözítő megoldás, hogy te mondtál egy nevet. Hanem te mondtál egy nevet bizonyos szempontok alapján, és ezen szempontok mentén igyekezzen ő is kialakítani a saját véleményét, a saját meggyőződését – és ez alapján válasszon a végén.
Szóval, ha kapsz egy kérdést akár kutyázásban, akár bárhol másutt, aminek a megválaszolásával tök komfortos vagy, mert egy tök egyszerű vagy tényszerű válasz rá megoldás, akkor azt nyugodtan mondd meg, nem fogsz ártani senkinek és biztos vagyok benne, hogy nem is fogod rosszul érezni magad tőle. Amikor viszont azt érzed, hogy ez a téma azért kényelmetlen neked, mert nem a te asztalod vagy nem érzed magad elég felkészültnek a megválaszolásához, akkor menj végig kérlek azokon a lépéseken, amiket végigbeszéltünk: Nem kell senkinek mindentudónak lennie és tök nem ciki azt mondani, hogy „én ehhez nem értek”. Nem hagyod cserben a másikat azért, mert nem válaszolod meg a kérdését. Attól, hogy ő feltesz egy kérdést, ez még egyrészt nem válik a te problémáddá, másrészt nem azzal teszel neki jót, hogy adsz egy felkészületlen választ, hanem azzal, hogy igyekszel megfelelő kezekbe juttatni őt. És innentől kezdve marad az, hogy használd a tapasztalatodat, használd a tudásodat arra, hogy megpróbálod az embereket átirányítani. Ha sok ilyen kérdést kapsz, érdemes egy hálózatot, networköt kialakítani magad körül, akikhez tudsz másokat irányítani. Mindig bíztasd a másikat arra, hogy függetlenül attól, hogy te tudtál-e neki egy nevet mondani, használja a saját józan megítélését, hallgasson a saját megérzéseire ezen a téren, és alakítson ki saját véleményt.

Ha tetszett a poszt, csatlakozz az önmagukat fejlesztők kétlábú és hatlábú közösségéhez! Kattints ide!