Coaching két lábon és hat lábon

Az "azonnal akarom" csapdája

2020. augusztus 11. - Nyíri Gabi

cover_2020_aug_ep32_az_azonnal_akarom_csapda_ja_v3_big.jpg

Amikor kutyás vagy nem kutyás változásról van szó, ki ne szeretne gyors eredményeket? Csakhogy ez sokszor megy a fenntarthatóság és a személyes jó érzés rovására! Hogy válik csapdává az „azonnal akarom”? És hogyan kerülheted el?

Röviden:

Minden változásnak, fejlődésnek megvan a maga folyamata, amit egyszerűen nem lehet megtrükközni. Kell egy cél, kellenek erőfeszítések, és észre kell venni a haladást. És hol tud ez félresiklani?

  • Ha összekevered azt, hogy gondolsz rá és azt, hogy teszel valamit érte. A felkészülésnek is lehet értéke, de kérdés, hogy mennyire vezet haladás-érzéshez.
  • Ha valakit hibáztatsz azért, mert úgy érzed, nem jutsz egyről a kettőre. A hibáztatás a kutyádba, az önmagadba, az oktatótokba vetett bizalom elvesztésével jár, ami nem jó alap a munkához.
  • Ha azzal próbálod csökkenteni a frusztrációdat, hogy mindenféle piszkos trükköt vetsz be, vagyis olyan módszereket, amelyeket nem szívesen csinálsz és/vagy nem kecsegtetnek fenntartható eredménnyel.

Nézd meg a videót a részletekért, de engedd el kérlek azt, hogy „most azonnal kell nekem bármilyen eredmény”, és menj a valóban minőségi változásra!

Ha szívesebben fejlődsz olvasás útján:

Mindig nagy szeretettel nézem azokat a helyzeteket, amikor különböző beszélgetések, különböző jellemző témák egyszercsak összekapcsolódnak, és így szépen kiformálnak valamit, ami nagy tanulságokat rejt magában. Nekem most ilyen az, hogy túrázni menni meg hogy mi van az eredmények elérésével.

Van egy barátom, akivel a múltkor arról beszélgettünk, hogy számára a túra egy tök jó leképezése minden olyannak, amikor valamilyen nagyobb eredményt szeretne elérni. Mert arról szól számára, hogy kitűz egy célt – megnézi, hogy hova szeretne menni. Beletesz egy nagyobbacska erőfeszítést – értsd, eléri azt a pontot, ahova szeretett volna menni. És utána megvan az a jó érzés, ahogy körülnéz a kilátóból, vagy csak egyszerűen jó érzéssel lecsücsül pihenni egyet ott, amit kinézett magának.

Ez nagyon szépen mutatja azt, hogy hogyan lehet egészséges és fenntartható módon eredményt elérni: kitűzők egy célt, tudom, hogy ez erőfeszítést fog igényelni az én oldalamról, megteszem azokat az erőfeszítéseket, és amikor odaértem, akkor viszont veszem a fáradtságot arra, hogy megünnepeljem az eredményeimet.

Ezzel szemben mi az, ahogy számomra ez a téma mostanában folyton-folyton visszaköszön kutyás oldalon és a személyes fejlesztés egyéb területein is? Hogy az emberek iszonyatosan gyorsan akarnak eredményeket elérni. Ez az, amit én úgy hívok, hogy a „most azonnal akarom csapdája”. Mert nem azzal van baj, hogy gyorsan szeretnénk eredményeket elérni, hanem hogy ez nagyon gyakran tönkreteszi magát a folyamatot, és egy nem fenntartható eredményre vezet. Hogy is működik ez az egész?

Gondolod vagy csinálod? Az első dolog, amit megfigyeltem, hogy az emberek elkezdik összekeverni azt, hogy mióta foglalkoztatja őket egy téma, és mióta foglalkoznak ténylegesen az adott dologgal. Ez a kutyázásban úgy néz ki, hogy észreveszek valamilyen problémát, vagy elhatározom, hogy szeretnék valamibe belekezdeni. Erre az agility is jó példa lehet. Vannak időszakok, amikor sok új tanítvánnyal dolgozom, és akkor legalább az apró jeleit észre szoktam venni annak, hogy bizony-bizony beköszöntött a „most azonnal akarom szindróma”.
Szóval amikor összekeveredik az, hogy mióta téma valami és mikor kezdek el tenni valamit ennek érdekében: Sok idővel ezelőtt eszembe jutott, hogy engem érdekel egy téma és/vagy zavar valami. Ezen aztán sokáig el tudok gondolkodni, sokáig el tudok mélázni rajta, lehet, hogy rengeteg kutatást is csinálok – az idő meg csak megy-megy-megy. És van az embernek egy olyan megélése, hogy mennyire régóta foglalkozik a témával. Bizonyos szempontból ezt nehéz elvitatni, de a másik oldalról az, hogy ez az előkészítő munka végül mennyire járul hozzá konkrétan ahhoz, hogy elérd az eredményedet, vagy legalábbis legyen egy előrelépés-érzésed, az már erősen kérdéses.
Az emberek általában nem szokták azt mondani, hogy mennyire tök jó, hogy hónapok óta foglalkoztat egy téma, tehát alaposan felkészülve indultam neki, hanem egyszerűen az lesz a megélésük, hogy „basszus, hónapok óta foglalkozom valamivel, és nincsen eredmény...!”

Na de ki tehet erről az egészről? Igen ám, de mi van akkor, amikor azt tapasztaljuk, hogy valamivel kapcsolatban nincsen eredmény? A következő probléma, ami ilyenkor be szokott üzemelődni az az, hogy ezért valaki hibás!
Hibás tud lenni a kutyázásban mindjárt például a kutya: mert vele van valami baj, ő nem ügyes. Lehetséges alternatíva, hogy a gazdival van valami baj: én csinálok valamit rosszul, nekem ez az egész nem való, belőlem sose lesz valamire való kutyás. És a harmadik lehetőség, hogy hibás az a szakember / az a tréner / az az edző / az a szerző, akivel, illetve akinek az anyagaival az ember elkezd dolgozni. Ha valamilyen más témában gondolkozol, akkor akár az a kertész, aki nem csinált neked máról holnapra zöld gyepet, vagy az a személyi edző, aki nem csinált neked máról holnapra tökéletes alakot.
Tehát a második dolog, ami beindul, az a hibáztatás. És a hibáztatás és a bizalom megrendülése – és amikor itt bizalomra gondolsz, ebbe igenis beletartozik az önbizalom is – soha nem jó alap. Mindig azt szoktam mondani az agility-ben is, hogy a gyorsaság és a jó minőségű munka abból adódik, hogy mindenki tudja, hogy mit kell csinálnia, mi az ő feladata, és biztos abban, hogy ezt jó minőségben meg is tudja csinálni.
Na most próbálj meg úgy kutyázni, hogy egyébként nem tartod semmire a kutyádat...! Próbálj meg úgy kutyázni, hogy magadat nem tartod semmire...! Vagy próbálj meg úgy kutyázni, hogy azt a szakembert nem tartod semmire, akivel együtt dolgozol...! Bármelyik van ott, vagy ezeknek bármelyik kombinációja van ott, tök gáz.
És ugyanez van akkor is, ha bármilyen egyéb területen rendül meg a bizalmad bármelyik érintettben, beleértve saját magadat is.

Jöjjön a piszkos trükkök tárháza! És ha előállt már az a helyzet, hogy baromira akarom az eredményt, és azt érzem, hogy nem jutottam egyről a kettőre, sőt, van egy remek listám arról, hogy erről ki tehet, akkor elő szoktak jönni a piszkos megoldások. Akkor jön az, hogy elszakad a cérna kutyázásban, és felemelem a hangom, megcsinálok olyan dolgokat, amiket alapból nem szeretek megtenni. Bejönnek az erőszakos megoldások, bejönnek a mindenféle furcsa, gyors eredményt ígérő kiképzési módszerek. És ez az, ami általában csak tovább rontja a helyzetet, mert lehet, hogy hoz valamilyen látszatmegoldást, ami utána hamar levirágzik. Illetve az szokott még ilyenkor történni, hogy teszünk valamilyen erőfeszítéseket végre, ami viszont mivel nem a megfelelő megoldást, nem a megfelelő módszert választottuk, még inkább nem vezet semmilyen eredményre.
Ez az, amikor például elkezdjük beszedni a mindenféle csoda tablettákat életmódváltás kapcsán, mert azt ígéri, hogy megold mindent egyik pillanatról a másikra.
Az nem ám kutya-specifikus dolog, hogy amikor azt érezzük, hogy beszorultunk, mert nem jutottunk előre, akkor azokhoz a módszerekhez nyúlunk, amik nem hoznak fenntartható eredményeket.

Tehát ahelyett, hogy beleesnél abba, hogy „most azonnal akarom”, kezeld a helyén az egész változási folyamatot, és erre egy tök jó analógia a túra. Vedd azt, hogy mi a cél, vedd tudomásul, hogy nem lehet hoppanálni – nincs olyan, hogy egy szempillantás alatt el fogok jutni az egyik helyről a másikra. Mi, amikor túrázunk. rendszeresen poénkodunk azzal – aki látta a Shreket, biztosan tudja, hogy miről beszélek –, hogy „Ott vagyunk már?”

Ahelyett, hogy folyamatosan azzal lennél elfoglalva, hogy ott vagy-e már, és emiatt éreznéd rosszul magad, sokkal inkább kezdd el élvezni magát az erőfeszítést! Válassz olyan módszereket, amiket jólesik csinálni, és tedd a figyelmedet arra, hogy mik azok a jelek, mik azok a bizonyítékok, amik azt mutatják, hogy már igenis haladtál előre. Engedd el kérlek azt, hogy „most azonnal kell nekem bármilyen eredmény”, és sokkal inkább kezdj el úgy hozzáállni, ahogyan tényleg fenntartható módon tudsz eredményeket elérni

Ha tetszett a poszt, csatlakozz az önmagukat fejlesztők kétlábú és hatlábú közösségéhez! Kattints ide!