Coaching két lábon és hat lábon

Szemléletbeli emlékeztető kutyasulihoz

2020. június 02. - Nyíri Gabi

blog_2020_june_ep_22_szemle_letbeli_emle_kezteto_kutyasulihoz.jpg

Végre visszamehettünk a kutyaiskolákba, indulnak az új foglalkozások is, úgyhogy épp itt az idő emlékeztetni magadat a legfontosabb szemléletbeli pontokra a kutyáddal való közös munka kapcsán! Íme 3 dolog, amit visszatérőként és kezdőként is érdemes szem előtt tartanod!

Röviden:

Most, hogy újraindul az élet a kutyaiskolában, fontos emlékeztetni magadat néhány dologra a közös munka kapcsán:

  • Te és a kutyád egy csapat vagytok, és mind a kettőtöknek van joga kezdőnek lenni, van joga ahhoz, hogy éppen ne tudja a saját maximumát hozni.
  • Ha valami nem megy, gondolkozz róla úgy, hogy nem megy MÉG! Mert ez az egészet módszertani kérdéssé fordítja át, ami megugorható.
  • Támaszkodj a fokozatosságra még akkor is, ha nagyon szeretnéd csinálni, és borzasztó lelkes vagy! Mert ez fog segíteni fókuszáltnak maradni.

Nézd meg a videót a részletekért, de a te feladatod a mostani különleges helyzetben az, hogy minél jobb mentális állapotban, a legmegfelelőbb szemlélettel érkezz a kutyasuliba!

Ha szívesebben fejlődsz olvasás útján:

Ebben az időszakban alapvetően sok tanfolyam szokott indulni a kutyaiskolákban, és ráadásul most a könnyítésekkel együtt a folyamatban lévő edzések is újraindultak, úgyhogy nagyon időszerű ránézni arra, hogy hogyan érdemes a kutyaiskolás munka kapcsán gondolkodni. Éppen ezért összeszedtem egy kis szemléletbeli emlékeztetőt, ami akkor is hasznos lesz, ha már régi bútordarab vagy a kutyaiskolában, és akkor is, ha csak most tervezed, hogy csatlakozol.

A járvány miatt most különleges helyzetben indulnak újra a kutyaiskolák: egy csomó védelmi intézkedés van, amit mindenki bevezet, mindenki igyekszik betartani annak érdekében, hogy biztonságosan tudjunk dolgozni. De ezt minden kutyaiskolának odabízom, ezzel foglalkozzanak ők. Ami viszont a te feladatod, hogy minél jobb mentális állapotban, minél inkább megfelelő szemlélettel érkezz meg a kutyasuliba, hogy minél nagyobb élmény és minél eredményesebb lehessen a közös munka. Nézzük, hogy mi mindenre érdemes odafigyelned, ha akár visszatérőben vagytok a kutyasuliba, akár újonnan csatlakoztok:

1. Egy csapat vagytok! Először is, az első és legfontosabb, hogy ez egy csapatmunka! Te és a kutyád egy csapatot alkottok, és mind a ketten tanulni mentek. Ugye ebből két irányba lehet kibillenni, és mindkettővel lehet találkozni a kutyaiskolában:
Van az a szemlélet, hogy „azért megyek a kutyaiskolába, hogy a kutya megtanuljon dolgokat”. Ezzel az van, hogy ilyenkor az ember a saját tökéletességéből indul ki, és minden előrelépést a kutyától vár. Ha már tapasztalt vagy a kutyázásban, pontosan tudod, hogy neked mennyi mindent meg kellett tanulnod. Ha pedig ennek az útnak még az elején vagy, akkor majd fogod tapasztalni, hogy bizony-bizony nagyon sok minden azon múlik, hogy neked is meg kell tanulnod bizonyos dolgokat.
Ebből következik a másik elcsúszás a csapatmunka kapcsán. E szerint a kutyának tök lehet kezdőnek lenni, az tök rendben van, hogyha a kutya elsőre nem ért meg dolgokat. És teljesen haragszol magadra, ha neked nem sikerül valami, vagy azt érzed, hogy igazából rajtad múlik, hogy nem tudtok gyorsabban haladni.
Fogadd el azt, hogy egy csapatban mind a kettőtök teljesítményére szükség van, és mind a kettőtöknek van joga ahhoz, hogy rossz napja legyen, van joga ahhoz, hogy valami nehezebben menjen. Tehát se a kutyára ne tegyél túl nagy terhet annak kapcsán, hogy csak neki kéne fejlődnie, de ne vedd ezt a terhet magadra sem olyan szempontból, hogy biztos csak veled van a baj! Nem! Mind a ketten tanulni vagytok ott!

2. Még nem megy! A következő dolog, ami szintén nagyon-nagyon fontos, hogy hogyan gondolkozol arról, ami nem megy. Mert mondhatod azt, hogy „márpedig ez nekünk nem megy”, ami egy determinisztikus dolog, vagyis ha nem sikerült, akkor biztosan így is fog maradni. Ennél sokkal előrevivőbb, ha azt mondod, hogy nem megy MÉG! Mert ez megadja a lehetőséget, arra, hogy megtaláld a módját, hogy hogyan fog ez később mégis csak elkezdeni működni.
Silvia Trkman, aki egy nagyon híres agility edző, egy blog posztjában arról ír, hogy ha valami az agility-ben nem megy, akkor az vagy kiképzési, tanítási hiba – tehát nem jól alapoztad meg, nem jól raktad össze –, vagy felvezetési hiba – tehát ott és akkor nem ügyesen csináltátok. És ez azért jó, mert mindkettőben van tér arra, hogy javítsunk. Azt mindenki tudja a kutyakiképzésben, hogy amit egyszer leraktál valahogy, azon lehet, hogy bazi sok munkával, de biztosan lehet változtatni. Ha meg valami éppen nem úgy jött ki abban az adott gyakorlatban, amikor kísérleteztetek vele, akkor neki kell futni még egyszer.
Tehát kérlek, kérlek, engedd el azt, hogy valami nem megy, kész, pont! És ezt helyettesítsd be a saját gondolkodásmódodban azzal, hogy nem megy még! Innentől az egész módszertani kérdései válik, és kellő erőfeszítéssel képesség fogtok rá válni.

3. Dolgozz fokozatosan! Azt mindenki tök tudja, hogy persze-persze a kutyát fokozatosan kell képezni. Ebből jellemzően akkor szoktunk kicsúszni, amikor borzasztóan belelkesülünk.
Első sorban azoknak mondom, akik visszatérőben vagytok a kutyasuliba: Nagyon gyakran találkozom azzal az aggodalommal, hogy ha kihagyás van a gyakorlásban, kihagyás van az edzésben, akkor a kutya biztos mindent jól el fog felejteni. Ezzel szemben a tapasztalat azt mutatja, hogy nagyon sokszor a kihagyás alatt bizonyos dolgok megérnek. Tehát mintha bizonyos dolgok egyszerűen kialakulnának abban az időszakban, amikor nem edzettetek. Lehet, hogy azt fogod tapasztalni, hogy amikor visszamész a suliba, minden lényegesen jobban működik – vagy legalábbis bizonyos dolgok lényegesen jobban működnek –, mint amikor abbahagytátok az edzést a karantén előtt. És ez meghozhatja azt az éhséget, azt a vágyat, hogy „na tessék, beérett az eddigi munkánk, akkor most kell batár nagyot lépni”. Ebből meg tud jönni az az inger, az a vágy, hogy mindenen egyszerre kezdjünk el dolgozni: ha már itt van a nagyszerű lehetőség, hogy továbblépjünk, akkor lépjünk egy bazi nagyot.
Csakhogy ha egyszerre túl sok mindenen kezdesz el változtatni, nem biztos, hogy fogod tudni pontosan, hogy mi vezetett eredményre. Már ha jutsz valamilyen eredményre. Mert ami ennél nagyobb valószínűséggel történik az az, hogy annyi mindenre próbálsz egyszerre odafigyelni, hogy szétesik a fókuszod, és nemhogy előrelépést nem fogsz tapasztalni, hanem inkább azt, hogy visszaesik a teljesítményetek. Mert szétesett a fókuszod, szétesett az összeszedettség, és emiatt nem hogy jobb lenne az eredmény, hanem egyszerűen rosszabb. Éppen ezért fontos az, hogy mindig tudatosan egy-két dologgal foglalkozz egyszerre, egy-két dolgon változtass egyszerre akkor is, ha már valahol tartasz ezen az úton.
Ha pedig most kezdesz el a kutyaiskolába járni, akkor legyen meg benned a türelem arra, hogy végigjárd azt az utat, amit nem lehet átugrani! Mindig azt szoktam mondani – és ez visszakapcsolódik ahhoz a ponthoz, hogy ti ketten egy csapat vagytok –, hogy a nagyszerű teljesítmény abból jön le, hogy mind a két fél bele tudja tenni a saját maximumát. Viszont a saját maximumod abból következik, az abból adódik, hogy te magabiztos vagy abban a részben, ami a te dolgod. A kutyád tudja, hogy neki mi a feladata akkor, amikor egy bizonyos dolgot kérsz tőle, te pedig tudod azt, hogy hogyan kell ezt egyértelműen és mondjuk úgy, hogy szakszerűen kérni. Ez azonban nem magától működik egyetlen lépésben. Hanem ez egy folyamat, mert általában egy csomó minden adja azt össze, hogy valami megfelelően kivitelezett ahhoz, hogy jól tudjon működni.
Amikor elkezded a kutyaiskolás munkát a kutyáddal, akkor kérlek, kérlek, hogy ne akarj mindent egy lépésben meglépni, hanem adj mind a kettőtöknek időt, és tartsd szem előtt a fokozatosság elvét! És nem baj, hogy nem működik minden egyszerre. Pontosan elég hogyha egy dologra elkezdesz odafigyelni: például elkezded jól kezelni a pórázt, vagy elkezdesz azzal foglalkozni, hogy a megfelelő időpontban mondd a vezényszavakat. Ne akarj mindent egyszerre akkor sem, ha az útnak az elején vagy!
És ez akkor is igaz, amikor az edződ vagy az oktatód egy csomó mindent elmond. Mert ez nagyon könnyen vezethet oda, hogy „basszus, ez olyan sok, hogy én ezzel nem tudok mit kezdeni” – mert szét fog forgácsolódni a figyelmed. Tök rendben van ez a megélés. Ilyenkor remélhetőleg kapsz segítséget az oktatódtól, hogy mi az, amire az út elején érdemes koncentrálnod. Ha pedig véletlenül nem, akkor csináld meg ezt a munkát saját magadnak! Emeld ki azokat a dolgokat, amikre az adott pillanatban, az adott részében az útnak fókuszálni fogsz.

Tehát a szemléletbeli emlékeztető vissza a kutyaiskolába, vagy éppen be a kutyaiskolába:
Te és a kutyád egy csapat vagytok, és mind a kettőtöknek van joga kezdőnek lenni, van joga ahhoz, hogy éppen ne tudja a saját maximumát hozni.
Ha valami nem megy, gondolkozz róla kérlek úgy, hogy nem megy MÉG! Mert ez az egészet módszertani kérdéssé fordítja át, ami megugorható.
Támaszkodj a fokozatosságra még akkor is, hogyha nagyon szeretnéd csinálni, és borzasztó lelkes vagy! Mert ez fog segíteni fókuszáltnak maradni.

Nagyon jó munkát kívánok nektek a kutyaiskolában akár visszatérőként, akár új tanulóként!

Ha tetszett a poszt, csatlakozz az önmagukat fejlesztők kétlábú és hatlábú közösségéhez! Kattints ide!