Neked mi jut eszedbe az önérvényesítés szó hallatán? Van, akinek nincs gondja vele, majd ő megmondja, hogy hogy lesz. Mások számára a nyomulás, az erőszakosság szinonimája, ezért rossz érzéseket kelt. Less el a kutyádtól olyan eszközöket, amelyekkel hatékonyan, és mások számára is elfogadható módon tudod kifejezni az igényeidet és a véleményedet!

A harmonikus kapcsolatok – legyen szó akár párkapcsolatról, barátságról vagy közös munkáról – egyik jellemzője, hogy a felek nyíltan, határozottan, és mégsem bántó módon mondják el a véleményüket és adnak hangot az igényeiknek. Senkitől nem várhatjuk el, hogy kitalálja a gondolatainkat, ahogyan azt sem, hogy, mindig mindenben egyetértsen velünk. Következzen a kiegyensúlyozott kommunikáció 5 olyan eszköze, amelyek segítségével elkerülheted, hogy sült halnak vagy úthengernek tűnj. Ezeket az eszközöket megfigyelheted a kutyádnál, a hatásukat pedig akár magadon is.

Figyel a környezetére: Volt egy törpe uszkárom, Pici, akivel gyakran utaztunk a metrón. Két megálló alatt a kutya rendszerint valakinek az ölében ült, és vakartatta magát. A kutyák érzik, hogy ki szereti őket, szoktuk mondani. Ebben is lehet valami, de Pici elsődlegesen figyelt. Amint felszállt, körülnézett, és azt kereste, hogy ki vette észre, ki nyitott az ismerkedésre. Figyeld meg te is a környezetedet, és keress alkalmas időpontot a beszélgetésre! Üljetek le nyugodt környezetben, amikor valóban oda tudtok figyelni egymásra. Ha a másik épp elmélyedt valamiben, rohanva indul el, vagy félig alszik, valószínűleg kis eséllyel fog a mondandód célba találni.

Magabiztosan kiáll magáért: Valószínűleg te sem találkoztál még olyan kutyával, aki csak a másikat okolja, vagy egyszerűen duzzog. Sokat segít a üzeneted elfogadtatásában, ha magadról beszélsz. „Én úgy érzem...” „Nekem rosszul esett...” „Az én véleményem az, hogy...” Nagyobb eséllyel ütközöl ellenállásba, ha arra célzol, hogy a másik mit érez, gondol, csinál, vagy éppen kellene csinálnia. „Te már megint...” „Biztosan szándékosan...!” „Ezt magadtól is kellett volna...!”

Egyértelműen a tudtodra adja, hogy mit szeretne: Ezt pontosan ismered, ha volt már dolgod olyan kutyával, aki a szendvicsedre pályázott. Ül előtted, és kerek szemekkel bámulja az ebédedet. Nem próbálja elvenni tőled, de nem is néz másfelé. Kérd te is azt, amit akarsz. „Szeretném, ha segítenél nekem a teregetésben.” Így letámadós: „Te sosem segítesz teregetni!”, így pedig túl általános: „Szeretném, ha néha megcsinálnál ezt-azt a ház körül...”

Kitart, ha elsőre nem ér célt: Van egy kutya ismerősöm, Bella, aki mindig magával hordja a labdáját. Ha séta közben a gazdájával megállnak valahol – például betérnek a kedvenc kávézójukba – Bella rögtön megpróbál rávenni valakit, hogy dobálja neki a labdát. Először tisztes, egy méteres távolságban leteszi a labdát a földre, és vár. Ha elmarad a hatás, közelebb viszi, úgy fél méternyire. Ha még ez sem elég, az ember kezébe teszi a labdát. Legyél te is kitartó! Ha elsőre nem éred el a célod, adj több információt a háttérről! „Szeretném, ha eljönnél velem a boltba, mert ásványvizet és cukrot is kell venni, amit nem bírok el egyedül. Azért lenne fontos ma menni, hogy meg tudjam sütni a brownie-t a holnapi vendégséghez.”

Megköszöni: Ha adsz belőle, eldobod, megvakarod, a kutya vigyorog, és csóvál. Vagyis megköszöni, hogy jó fej voltál. Amikor te kapsz meg valamit, amit kértél, ne felejtsd el a köszönetet és az elismerést! „Köszönöm, hogy segítettél!” „Nagyon jól esett, hogy...” „Sokat jelent nekem, hogy...”

Te melyik eszközt használod leggyakrabban? És melyiket lenne érdemes többször bevetni?

Képek innen, innen és innen.

Ha tetszett a poszt, csatlakozz az önmagukat fejlesztők kétlábú és hatlábú közösségéhez! Kattints ide!