Szeptemberben véget érnek a szabadságok, mindenki újra beleveti magát a munkába. Ha ilyenkor nem elég felkészült és óvatos valaki, később esetleg gondolnak rá egy előléptetésnél. Íme egy csokor olyan önvédelmi eszközökből, amiktől hamar lekerül egy név arról a bizonyos listáról.
Biztosan te is ismered azt a típust, akinek saját megítélése szerint már sokkal magasabb beosztásban kellene lennie, de mégis az az érzésed, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy soha ne történjen meg a kinevezése. Az eszköztár meglehetősen gazdag, az elemei bevethetőek önmagukban és egymással kombinálva is. Lássuk, mi minden szabotálhat egy kinevezést!
Felelősségvállalás hiánya: Az ő karrierjéért a cég felelős. Tessék benne felismerni a potenciált, és tálcán kínálni neki a lehetőségeket! Arról ő igazán nem tehet, hogy eddig nem történt semmi.
Célok hiánya: Fogalma sincs, hogy igazából milyen pozícióba szeretne kerülni, csak azt tudja, hogy a mostani méltatlan hozzá. Már három éve itt van, tehát ennél a szakértői szerepnél már több járna neki. Esetleg tudja pár dologról, hogy azt nem szeretné, de ez nem viszi közelebb ahhoz, hogy mit csinálna szívesen. Ő nem fog egész életében egy irodában kuksolni, és azt se várják tőle, hogy tönkretegye a derekát egy autóban!
Önismeret hiánya: Az egyik lehetőség, hogy nincs tisztában a saját képességeivel, nem jól ítéli meg a saját tudását, tapasztalatát. Mivel már látott kettőnél több embert egy teremben, tudna egy projektcsapatot vezetni. A másik lehetőség, hogy nincs tudatában a saját cégen belüli megítélésének. Nem mindegy, hogy a prezentációja során vele nevetnek, vagy rajta...
A dolgok könnyebb végét fogja meg: Ha egy új projektről vagy plusz munkáról van szó, mindig engedi a többieket érvényesülni. Neki valahogy sosem fér bele az az extra.
Nem kezdeményez: Soha nem veszi észre, hogy az ő területén lehetne valamin javítani. Ha mégis, akkor azt biztosan valaki másnak kell megcsinálnia.
Ötletgyilkos: Előszeretettel kritizálja mások ötleteit és erőfeszítéseit. Nem megvalósítható, sokba kerül, most nem érünk rá. Külön alfaja a hagyományőrző: nem kell ezen változtatni, mindig is így csináltuk.
Ül az információn: Nem osztja meg a nála lévő tudást, információt. Vagy azért, mert nem látja át, hogy kinek lenne hasznára, vagy azért, mert így igyekszik biztosítani a hatalmát.
Rugalmatlan: Nincsenek ínyére az esetleges kinevezéssel járó változások. Másik üzletbe / telephelyre kellene járni? Nem szeretne órákat utazni! Másik termékcsaláddal kellene foglalkozni? De hát arról nem is tud semmit. Nemzetközi csapatban kellene dolgozni? Nem akar állandóan videókonferenciákon ülni! Másik vezetőnek kellene jelenteni? Már megszokta a mostanit a hibáival együtt. Külföldre kellene költözni? Képtelenség az ő helyzetében.
Nem ad, és nem fogad el visszajelzést: Ha megpróbálnak beszélni vele mindezekről, bezárkózik, megsértődik, rosszindulatot feltételez. Ha a véleményét kérdezik, kitér. Ő az, akire mindenki féltékeny, és csak keresztbe akarnak tenni neki.
Ha őszintén magadba nézel, rád melyik eszköz jellemző legalább egy kicsit? Mit fogsz tenni annak érdekében, hogy változtass rajta?
Ha tetszett a poszt, csatlakozz az önmagukat fejlesztők kétlábú és hatlábú közösségéhez! Kattints ide!
