Coaching két lábon és hat lábon

Örökbe fogadsz, tehát hiszel bennem?

2015. június 18. - Nyíri Gabi

 

elfie_portre.jpgA hit erejéről sokat hallani. Például hogy hegyeket mozgat meg. És életeket ír át, oda-vissza. Ez az erő képes egy kutyát menhelyre juttatni, majd új távlatokat nyitni előtte. Következzen Elfie története a változásba vetett hit ereje kapcsán, hogy más kutyákkal ne történjen meg az, ami vele történt.

Elfie egy német juhász, nem mellesleg az én kutyám – ha őt kérdezed, akkor én vagyok az ő anyája. De ez nem volt mindig így. 2008 őszén született, lett neki egy családja, akik foglalkoztak vele. Sportkutya volt. Aztán valami történt, hogy pontosan mi és mikor, nem tudom. Ami biztos, hogy 2012 márciusában kikötött a német juhász fajtamentők állatotthonában törzskönyvvel, útlevéllel, ivartalanítva.

elfie_bea_lla_s_1.jpg

Ekkor nálunk már lakott egy örökbefogadott juhász, Aliz. Korábban is két kutyám volt, Aliz mellé is szerettem volna egy társat. Emlékszem a pillanatra, amikor megláttam a fajtamentők Facebook-hirdetését Elfie-ről: korábbi sportkutya új otthonát keresi. Sportkutyásként forrtam a dühtől. Sokféle kutya kerülhet menhelyre mindenféle ok miatt, de sportkutya hogyan?! Eldöntöttem, hogy ha összeszoktatható Alizzal, Elfie jön hozzánk.

csajok.jpg

És jött. Aliz az örökbefogadásakor kiválasztott minket, Elfie rezignáltan tudomásul vette, hogy elhozzuk. Úgy működött, mint egy robot: imádott dolgozni, és azzal, aki tudta, hogy hogy kell egy ilyen kutyával bánni, elment. Így volt velem is hosszú ideig. Jött, mert határozottan szóltam. Az első nálunk töltött év kellett ahhoz, hogy testileg-lelkileg rendbe jöjjön. Folyamatosan bomlottak ki a képességei: agility, fegyelmező, őrző-védő és bármi, amit így vagy úgy kapcsolatba lehet hozni egy labdával. Az is kiderült, hogy nem ő a legstabilabb kutya a világon, az új helyzetekben igenis bizonytalan. Ennek ellenére rendszeresen lép fel bemutatókon, elutazott velünk külföldre, és egy idő után már nem a kukásautó volt a főgonosz a szemében.

karika.jpg

Új életet kezdett nálunk, de én továbbra sem értettem a történetét. Hogy kerül egy sportkutya menhelyre? Silvia Trkman, többszörös agility-világbajnok, edző írja, hogy ha a kutyázásban valami nem sikerül, vagy az edzési vagy a felvezetési technikával van gond. Ez azért jó hír, mert ha valóban így van, akkor az ember ki is tudja javítani a hibát. Ha valami ma nem megy, nem jelenti azt, hogy holnap sem fog. Még egy kukásautó is megszelídül idővel!

o_-v.png

Fokozatosan beláttam, hogy nem mindenki gondolkozik így. Vannak, akik azért járnak edzésre és versenyekre, hogy a saját és kutyájuk képességeit bizonygassák maguknak és másoknak. És náluk nincs pardon! Mivel alapvetően az adottságokban, és nem a fejlődésben hisznek, ha ma nem megy valami, holnap sem fog. És ha a kutyának nem megy valami, bizony hamar holtteherré válik. Aztán kiköt egy állatotthonban törzskönyvestől, útlevelestől, ivartalanítva. Ráadásul azt hiszem, nem ez a legrosszabb forgatókönyv...

Ennek a két eltérő megközelítésnek neve is van, méghozzá Carol S. Dweck munkásságában: fejlődési és rögzült szemléletmód. A rögzült szemléletmód az adottságokban hisz, és megerősítést keres, ezáltal menhelyre juttathat kutyákat. A fejlődési szemléletmód a folyamatos fejlődésben hisz, kihívásokat keres, ezáltal új távlatokat, új életet adhat kutyáknak.

Elfie története inspirál arra, hogy minél több kutyással megismertessem a fejlődési szemléletmódban rejlő lehetőségeket, ennek hatására alkottam meg a Szemléletváltás a kutyázásban Workshopot is. Ha szívesen tudnál meg többet a témáról, várlak 06. 28-án.

Ha tetszett a poszt, csatlakozz az önmagukat fejlesztők kétlábú és hatlábú közösségéhez! Kattints ide!