Coaching két lábon és hat lábon

Miért tűnünk vetélytársnak?

2015. június 11. - Nyíri Gabi

mie_rt_tu_nu_nk_vete_lyta_rsnak_1.jpg

„Német juhásszal könnyű!” vagy „Ha nekem lennének olyan hosszú lábaim, én sokkal gyorsabban futnék azzal a kutyával!” esetleg „Ha én is annyi szemináriumra járnék el, már rég világbajnok lennék!” Valószínűleg te is találkoztál már azzal, hogy egyes kutyás társaidtól olyan negatív üzeneteket kapsz, mintha egyenesen ellenséget látnának benned. Honnan ezek a sarkos nézetek? És hogyan védekezhetsz ellenük?

A sarkos nézetek nem új keletűek a kutyázásban. 20 éve kerültem kapcsolatba a sportkutyázással, és hamar szembe találtam magam azokkal, akiknek szinte minden kutyafajtára, gazdára, kutyás szakemberre és sportágra van egy-két rossz szavuk. Néhány kedvencem, amit nekem mondtak: „Persze, német juhásszal könnyű! Az a kutya dolgozni akar, azzal nem kunszt!” „Ne vicceljünk, hogy pont agility-zni! Micsoda bohócság az már?” „Örökbefogadott kutyával? Ugyan! Csak akkor lesz belőle kutya, ha 6 hetesen vetted magadhoz!”

mie_rt_tu_nu_nk_vete_lyta_rsnak_2.jpg

Mi táplálhatja ezeket a nézeteket? Jelentős részben az, ahogyan a véleményformáló a környezetéből felé érkező jelzéseket észleli, értelmezi. Van, aki számára a többi kutyás társasága inspiráló közeg, ahol lehetőség van a közös gyakorlásra, gondolkodásra. Az új feladatokban, kihívást, tanulási lehetőséget lát. Partnerként tekint a másikra, szívesen fogadja a többiek megfigyeléseit, visszajelzéseit, hiszen ezeken keresztül tud fejlődni. Mások számára a kutyás társaság folyamatos megmérettetést jelent, céljuk, hogy a legjobb színben tudjanak feltűnni. Az új feladatokban a potenciális kudarc, és arcvesztés veszélyét látják. Az észrevételeket kritikának, értékítéletnek élik meg, és megpróbálják megmagyarázni, elbagatellizálni a helyzetet.

Az első csoportba tartozókat a Carol S. Dweck által leírt fejlődési szemléletmód, vagyis a képességek fejleszthetőségébe vetett hit jellemzi. Az ő útjuk a tanulás, a folyamatos jobbá válás első sorban saját magukhoz képest. A másik csoport jellemzője a rögzült szemléletmód, az ő nézetük szerint a képességek alapvetően nem fejleszthetőek. Az ő útjuk a minél kedvezőbb látszat kialakítása és fenntartása.

mie_rt_tu_nu_nk_vete_lyta_rsnak_3.png

A fejlődési szemléletmód közelében egyszerűen jó lenni, a mi szemünk is csillogni kezd tőle egy-egy téma kapcsán. A rögzült szemléletmódot ezzel szemben sokszor onnan a legkönnyebb felismerni, hogy valaki csak viszi az energiánkat. Mit tehetsz ilyen helyzetben? Mindenkinek – neked is és neki is – az a legjobb, ha úgy érzi, nem kell védekeznie. Ha valakin észreveszed a rögzült szemléletmód jeleit, el kell fogadnod, hogy ő első sorban a látszatot szeretné fenntartani. A következő 3 praktikus lépést mindig bevetheted a béke érdekében:

  • Maradj ki a játékából! Ha valamit minősíteni kezd, vagy a saját maga érdemeit mások eredményének leértékelésén keresztül próbálja növelni, egyszerűen nyugtázd, és válts témát. „Aham. És milyen volt a hétvégi kirándulás?”
  • Tartsd meg magadnak az észrevételeidet! A legjobb szándékú visszajelzést is észlelheti veszélyes kritikaként, és valószínűleg nem is tanulna belőle.
  • Add át neki a kontrollt az új feladatok kapcsán! Döntse el ő, hogy szeretné-e megpróbálni. Ha úgy dönt, hogy ezért vagy azért nem, rendben van. „Ehelyett a technika helyett itt lehetne használni egy másikat. Szeretnéd megpróbálni?”

Erről a témáról is szó lesz bővebben a Szemléletváltás Workshopon 06. 28-án!

Képek innen és innen.

Ha tetszett a poszt, csatlakozz az önmagukat fejlesztők kétlábú és hatlábú közösségéhez! Kattints ide!