Vajon végleg kárba veszik minden erőfeszítésed, ha egy hétvégén kihagyjátok a kutyasulit? Lehet, hogy egy kis szünet még a kezedre is játszik?

„Nagy-nagy baj van, nem tudunk jönni legközelebb...”, hallom gyakran aggódó gazdiktól az edzések végén. Miért ez a nagy aggodalom? Mert bizonyos szempontból kézenfekvő azt gondolni, hogy ha egy alkalom kimarad, elfelejtenek mindent, és kárba vész az eddig befektetett munka. Következzen 4 érv, ami megbocsáthatóvá teszi a hiányzást:

1. A fejlődés egy része akkor megy végbe, amikor épp nem gyakoroltok: Vannak dolgok, amiknek meg kell érniük. A tapasztalatom azt mutatja, hogy ugrásszerű fejlődés tud végbemenni a kihagyások alatt. Valamit nagyjából sikerül összetenni az edzés végére, pihenjetek rá, és jó eséllyel legközelebb sokkal jobban fog menni.

2. Fejlődni nem csak a pályán lehet: Az irányokat gyakorolhatjátok séta közben. Izmot építeni lehet úsztatással. A fegyelmező feladatok mehetnek a kempingben is. Valószínűleg meglepődél, hogy tavaly nyáron hány kutyást láttunk reggelente szorgalmasan tréningezni a horvát tengerparton...

3. Kihagyás nem egyenlő semmittevés: Az, hogy kihagytok egy foglalkozást, nem jelenti, hogy nem csináltok semmit. Nem jöttök agility-zni, sebaj, menjetek kirándulni, terelni, úszni, futni, mantrailingezni, vagy csak simán sétáljatok egy nagyot.

4. A szünet jót tehet a munkakedvnek: Szeretünk kutyázni, az eb szeret dolgozni. Hogy mennyire, gyakran onnan derül ki, hogy mekkora lelkesedéssel megyünk vissza a pályára egy kényszerpihenő vagy önkéntes kihagyás után.

Ne félj az alkalmankénti kihagyástól, használd tudatosan! Engedd, hogy a szünet a kezedre játsszon.

Képek innen: 1., 2., 3., 4., 5.

Ha tetszett a poszt, csatlakozz az önmagukat fejlesztők kétlábú és hatlábú közösségéhez! Kattints ide!