Mindegy, hogy hány kutyád volt eddig vagy hogy hány van most. Nem számít, hogy hány éve kezdted a kutyázási ipart. Ez a 3 lépés garantálja, hogy ne juss egyről a kettőre.
Biztosan te is találkoztál már azzal a karakterrel, aki borzasztón nagy kutyásnak tartja magát, bár ennek a legcsekélyebb látható jelei sincsenek. Nem akarnak úgy történni a dolgok, ahogy ő elképzeli. Minta csak az ő szemében létezne az az ideális kapcsolat, az a fejlődés, amiről annyit hallani tőle. Következzen 3 dolog, amivel bárki könnyedén előidézheti ezt az állapotot:
1. Gondold azt, hogy úgy vagy jó, ahogy vagy! Ez több szempontból is roppant kényelmes. Egyrészt mert aki eljutott ide, az már mindent látott és mindent tud, másrészt védve van a további esetleges változás, fejlődés ellen.
2. Állj hozzá úgy, hogy csak a kutyának kell változnia! Ha engedjük, a kutyák kiváló tanítómestereink lehetnek az egyéniségük, az egyediségük révén. Ahhoz, hogy ezt a tanulási lehetőséget elszalasszuk, nem kell mást tennünk, mint azzal a meggyőződéssel kutyázni, hogy „itt kérem csak a kutya az, akinek változni / formálódnia / idomulnia kell hozzánk”.
3. Hidd el, hogy csak te tudod a tutit! Ez többek közt egyértelműen következik az első pontból, hogy te már mindent láttál, mindent tudsz. Egy ilyen hiedelem azért is nagyon hasznos, mert segít izolálódni mindenkitől, aki nem üti meg a mércét illetve nem ért veled egyet. Ezen kívül – mivel garantáltan nincs igazságtartalma – véletlenül sem kell semmin elgondolkozni, amit mások mondanak neked.
Ha tetszett a poszt, csatlakozz az önmagukat fejlesztők kétlábú és hatlábú közösségéhez! Kattints ide!