A kutyák kapcsán nem tekintjük az életkort a tanulás akadályának, egy idősebb kutyával is bátran belekezdünk új dolgok elsajátításába. Mi más, amikor saját magunkról van szó? Mit kockáztatunk, ha öreg kutyának könyveljük el magunkat, aki már úgysem tanul meg új trükköket?
Természetesnek tekintjük, hogy az élet első fele intenzív tanulással telik – legyen szó emberről vagy kutyáról: születésünktől fogva folyamatosan elsajátítjuk mindazokat az alapvető készségeket, amelyekre az életünk később épül. Mi történik aztán, amikor új helyzetekkel, kihívásokkal kerülünk szembe? A kutyától elvárjuk, hogy alkalmazkodjon. Például lakásból kertes házba költöztök, az a minimum, hogy a kutya tanulja meg a kapu-szabályt. Ha magunkról van szó, szívesebben alakítjuk a körülményeket úgy, hogy könnyedén használhassuk tovább a korábban elsajátított készségeinket. Mit kockáztatsz, ha túlságosan elkényelmesedsz a tanulás kapcsán?
Elmegy melletted a világ! Gondolj vissza rá egy pillanatra, hogy mi volt jellemző a kutyázásra, amikor elkezdted. Milyen kutyafajták voltak elterjedtek? Mivel etettétek őket? Hogyan tanítottátok a kutyákat? Ha régen kutyázol, azt gondolhatod, hogy ez ma már egy egész más világ. Vedd számba, hogy mi mindennel foglalkoztál a karriered során! Hány iparágban dolgoztál? Mennyit változott az üzleti környezet? Elég néhány éves szakmai múlttal rendelkezned ahhoz, hogy jelentős változások tanúja legyél. Vedd észre, hogy mindvégig tanultál, amikor a világ változásaihoz alkalmazkodtál! Ha tudatos vagy ezzel kapcsolatban, elébe mehetsz a dolgoknak, és az elsők között ismerheted meg az új trendeket.
Amit nem fejlesztesz, az hanyatlik! Azt mondják, a biciklizést nem lehet elfelejteni. Próbáltál már sok év kihagyás után visszaülni a kerékpárra? Valószínűleg az elején rendesen bizonytalankodtál... Van passzív nyelvtudásod? Ami ugye egykor aktív volt, és nem okozott gondot megszólalni... Tudtál valaha spárgázni? Ma mekkora terpeszben tudsz ülni...? A korábban megszerzett ismereteink, képességeink megkopnak, ha nem használjuk őket rendszeresen. Könnyebben ellenállhatunk még az idő vas fogának is, ha szorgalmasan eddzük a testünket és a szellemünket.
Az ugyanolyan egy idő után unalmas! Biztosan veled is előfordult már, hogy lehetőséged nyílt sokat-sokat csinálni valamit, amit egyébként nagyon szerettél. Egy idő után valószínűleg azt érezted, hogy kezded unni a dolgot. Az egyhangúságból adódó unalom ellen a legjobb orvosság, ha valami újat tanulsz a területeden. Újra csillogni fog a szemed egy új módszertől, amivel kísérletezhetsz, a legújabb eredményektől, amik a te munkádat is megkönnyítik, vagy a legkorszerűbb eszközöktől, amik jobbá tehetik a kutyád életét.
Ismerd fel, és kezeld tudatosan a folyamatos tanuláshoz kapcsolódó kockázatokat!
Ha tetszett a poszt, csatlakozz az önmagukat fejlesztők kétlábú és hatlábú közösségéhez! Kattints ide!
